ORBÁN VIKTOR VS. GERA ZOLTÁN lábteniszben

A legutóbbi Hajdú Péter fanyar humorral vezetett, de őszinte hangokat is megpendítő Frisbi adását kivételesen végignéztem. Egyrészről tetszett a mosolygós szóvivő-párbaj azaz Budai Bernadett és Szíjjártó Péter harca, azon belül is a Tihanyi Vízhangos őszödi beszéd poénja, melyet egy vázába tett csokor szegfűhöz intézett, másrészről bíztam abban, hogy talán Gera Zoli itt fogja bejelenteni, hogy visszatér a válogatottsághoz. Az utóbbi bejelentés váratott magára, bár ahogy utána olvastam a sportlapoknak a szövetségi kapitány már megtette az első lépést felé, szóval szeptembertől lehetséges hogy ez a vágyam is teljesülhet. Politikai rovat révén, nem is nagyon akarom a témát csak a labdarúgásra leszűkíteni, hisz Puskás is megmondta már kis pénz kis foci és bizony manapság mindent le lehet mondani Magyarországról, de hogy nagy lenne a focija azt tuti nem. Viszont a Gera interjú tanulságos lehet minden magyar számára. Gera nagyon rossz gyerek volt. Labilis családi háttérrel, galeriba tömörült barátokkal megáldva. Lopott, szipuzott, erősen ivott és az általános iskolából is kimaradt. Bár fociban már akkor is mutatott ugyan tehetséget, de onnan is kimaradozott, ha nem jön a csoda, akkor ma bizonyára nem a világ egyik legjobb magyar labdarúgóját csodálhatnánk benne, hanem valószínűleg egy többszörösen elítélt bűnöző lenne. De a csoda megtörtént.

Egy gyülekezet mutatott neki utat és ott a tiszta értékrenddel bíró barátok felkarolták. Gera újra focizni ment, abbahagyta az ivászatot és a szipuzást és bár 17 évesen, de az általános iskolát is befejezte. Ma boldog családapa, nincsenek anyagi gondjai és világhírű labdarúgó. A Fullham (ebben a csapatban játszik Angliában) nemzetközi kupadöntős meccsére még a leendő magyar miniszterelnök is kilátogatott. Orbán Viktor is tisztelője Gera játékának, így a meghívását elfogadva a lelátón szurkolt a magyar tehetségnek. Persze kihagyhatatlan volt a műsorvezető részéről, hogy ha már ott van a FIDESZ kommunikációs igazgatója, akkor ne szervezzen meg egy lábtenisz meccset Orbán Viktor és Gera Zoltán között, melyre természetesen Gera igent mondott. Bár hozzátette: „ha ki akar kapni Viktor, akkor miért ne!” Köztudott, hogy Orbán úr is tehetséges focista, aki rendszeresen játszik nagypályán, így érdekes összecsapásnak ígérkezik. Számomra ez a történet azonban más miatt is érdekes. Mindenkinek járhatna még egy esély! Na most nem elsősorban a betörőkre és az összes iskolakerülő szipusra gondolok és az esélyhez nem feltélenűl akarnék Isteni csodát sem. Még a gyülekezetről se ejtenék szót, hisz ki hogyan találja meg az ő vallását az az ő dolga. Én azt remélem, hogy a hétköznapi, vallását, vagy hitvallását már megtalált emberek is kapnának még egy esélyt. Itt Magyarországon! Esélyt, hogy az életük ne csak arról szóljon, hogy havonta kifizetik a csekkjeiket. Ne csak arról szóljon, hogy örüljünk annak hogy lyuk van a seggünkön, hogy van munkánk, hogy vehetünk levegőt. Nyilván nem lehet mindenki a világ legjobb magyarja, de nem is lehet ha az állam nem nyújtja a kezét. Gera se segélyt kapott a gyülekezettől, hanem útmutatást, munkát, iskolát, lakást és hasonló valódi segítséget. Remélem Orbán Viktor, ha majd lábteniszezés közben elgondolkodik, hogy Gera honnan hova jutott, akkor talán párhuzamba állítva a többi magyar ember sorsával, nekik is ad esélyt. Elegünk van ugyanis abból, hogy még 5 évet meg még 10 évet kell csak összehúzni a nadrágszíjat. Elegünk van abból, hogy nincs munka, nincs pénz csak adósság, meg válság!

Tisztelt Orbán Viktor miniszterelnök úr! Kérem, váltsa be a választási ígéretét és teremtsen munkahelyeket. Élessze újra a mezőgazdaságunkat. Nyisson új vagy régi piacok felé, mint pl. Kína. Az ország javainak kiárusítása helyett, legyenek állami vagy magyar beruházások, mert miért van az hogy egy külföldinek megéri befektetni, megvásárolni, de az államnak nem. Adjon esélyt a határon túli magyaroknak is és ne húzzuk be fülünket farkunkat. A hitleri Németország az egész világot lángba borította, mégis együtt van a szétvágott ország. Nem mondom, hogy van most lehetőség arról beszélni, hogy mi mikor kapjuk vissza az elcsatolt területeket, de legalább ne hagyjuk magukra azokat, akik a rossz katonai döntések és a gyámoltalan politika miatt kényszerültek idegen ország polgárai lenni. Én előre szóltam, hogy megbolondulni látszik az időjárás, szóltam hogy árvizek várhatóak, ha nem figyelünk oda a gátrendszerre, szóltam de hiába. Remélem az új kormány cselekvőképes tervet fog kidolgozni a katasztrófahelyzetek megelőzésére is és nem csak akkor lép ha már a baj elért minket. Persze jobb későn, mint soha, mert bizony a katasztrófa elért minket is. Minket, átlagos polgárokat is ellepett az ár. Jelzáloggal terhelt lakással, bizonytalan munkahellyel, összehúzott nadrágszíjjal állunk az elmúlt 20-50 év szocialista boldogságot ígérő, elprivatizált, külföldieknek kiárusított életünkkel és választópolgárként azt kérjük, hogy az állam is tegye meg azt, amit Gerával is megtett a gyülekezet. Mert ki tudja, hány tehetséges ember van körülöttünk, akiből lehetne a világ legjobb magyar kutatója, mérnöke, varrónője, atlétája vagy éppen a világ másodig legjobb magyar labdarúgója.

Kedves Viktor legyél te a világ legjobb magyar politikusa és adj egy esélyt az országunknak, mert megérdemli.